A Te jövőd, A Te sikered, A Te iskolád!

Pro és kontra

PRO ÉS KONTRASZAKKÉPZÉSFELSŐOKTATÁS
JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐNappali tagozaton júniusig
kell beadni a jelentkezést
online-személyesen-postán az őszi félévre. Érdemes azonban hamarabb jelentkezni, mert elfogyhat az iskolákban az államilag finanszírozott helyek száma.
Március 1-ig kell beadni a jelentkezést postán vagy elektronikusan.
TANULMÁNYOK DÍJAAz első szakma szerzése nappali tagozaton addig az évig ingyenesen, amelyikben betöltöd a 21. életéved. Ha azonban évvesztes vagy, vagy ha olyan szakképzésben veszel részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt, akkor még abban az évben is ingyenes, amelyikben a 22. életéved betöltöd.
(Sajátos nevelési igényű, valamint súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók plusz három évet kapnak a tanfolyam elvégzésére.)

Iskolája válogatja, hogy emellett mennyi plusz pénzt kér a diákoktól, erről érdemes telefonon érdeklődni. Mindenesetre a megbízhatóbb iskolák maximum csekély, pár ezer forintos regisztrációs díjat kérnek.

A felvételi eljárás itt a felsőoktatási felvételi eljárással ellentétben nem pontszámítás, hanem jelentkezés alapján történik. A jelentkezők jelentkezési sorrendben nyernek felvételt adott szakképzést nyújtó intézménybe, ezért érdemes nem az utolsó pillanatra hagyni a jelentkezést.
Jelenleg ez az, ami legkevésbé
kiszámítható a felsőoktatásban.
Az egyes intézmények adott
szakra érvényes felvételi ponthatárai jellemzően az intézményi kapacitás-
függvényében a felvételi eljárás során alakulnak ki.

Ugyanakkor azokon a szakokon, amelyeken decemberben még állami ösztöndíjas képzéseket sem hirdettek volna a ponthatárok - 425 és 470 pont között - a teljesíthetetlenség határát súrolják.

Kommunikáció és médiatudomány területen 470 pont lesz a küszöb, míg alkalmazott közgazdaságtan, jogász és nemzetközi tanulmányok szakokon 465 pontot határoztak meg. Az önköltséges képzések iskolától függően 200-350 ezer (művészeti szakokon ez elérheti az 500 ezer forintot is) forint között lesznek.

Itt tehát marad alternatívának a diákhitel, azaz egy hosszú távú és előnytelen kölcsön úgy, hogy senki sem garantálja a főiskola/egyetem elvégzése után a biztos munkát, azaz a mihamarabbi visszafizetés esélyét (ami ráadásul kamatos kamattal számol, így az első években mást sem csinálsz, mint a kamatokat fizeted vissza, amik persze ez idő alatt is tovább nőnek).
HALLGATÓI JOGVISZONY ELŐNYEITanulói jogviszonya révén jogosultságot ad mindarra a kedvezményre és állami támogatásra, amit a felsőoktatásban tanulók élveznek (így általában családi pótlékot, árvaellátást, egészségbiztosítást és diákigazolványt is kapsz).Államilag finanszírozott és önköltséges formában tanuló nappalis diákoknak egyaránt jár a diákigazolvány, árvaellátás,
egészségbiztosítás és családi pótlék. Ha azonban önköltséges képzésre vesznek fel sem szociális ösztöndíjat, sem tankönyvtámogatást, sem tanulmányi ösztöndíjat nem kaphatsz.

(Megjegyzem utóbbiak óriási igazságtalanságok, úgy, hogy közben arra kényszerítenek, hogy fizess a tanulmányaidért!!!)
HALLGATÓI SZERZŐDÉSElvégzésük esetén nem kell hallgatói szerződést aláírnod, azaz a képzés ideje alatt mentesülsz a röghözkötéstől, amely jelenleg azt jelenti, hogy a hallgató köteles a képzésének kétszeres időtartalmára Magyarországon munkát vállalni, ellenkező esetben vissza kell fizetnie a képzés díját. Ha állami ösztöndíjas vagy
részösztöndíjas leszel a pontszámaid alapján (azaz a képzés ingyenes lesz - látszólag!) akkor alá kell írnod a hallgatói szerződést, igen kemény feltételekkel.
Mindenképpen olvasd el!!!

Amit biztosan nem tehetsz meg: külföldön nem vállalhatsz munkát, így nem szerezhetsz külföldi tapasztalatot, amíg vissza nem fizetted az itthon vállalt munkádon keresztül a tandíjadat.
KÜLFÖLDI TAPASZTALATA szakképzésben (de ez is iskola függvénye, nyilván érdemesebb olyan helyre jelentkezni, ahol erre van lehetőség) is létezik a felsőoktatási Erasmus programhoz hasonló, csak itt Leonardo programnak hívják. A véleményeket olvasva úgy tűnik, ez az az ösztöndíj, amit feltétlen érdemes kihasználni.

A szakképzés további előnye a külföldet illetően, hogy nem kell aláírni a hallgatói szerződést, azaz a szakképzés elvégzése után nyugodt szívvel dolgozhatsz fél évet-egy évet külföldön (például nyelvtanulás, vagy pénzgyűjtés miatt) a megszerzett bizonyítványoddal. Ha ilyen terveid vannak, arra érdemes figyelni, hogy olyan iskolát válassz, amelyik nemzetközileg elismert bizonyítványt ad (Europass), és olyan szakmát, amivel könnyebben elhelyezkedsz külföldön.
Állami rész- vagy teljes ösztöndíjasként a külföldi munkavállalást jobb ha elfelejted, kivéve, ha nem akarod azonnal adósságtörlesztéssel kezdeni a munkát.

A felsőoktatási tanulmányok alatt az Erasmus program jelenthet biztos pontot arra nézve, hogy körbenézz külföldön és tapasztalatokat szerezz. Persze Erasmus közben nem szabad munkát vállalni a szabályok szerint, azaz közben is tanulnod kell, csak nem magyarul, hanem egy adott idegen nyelven.
TÖBBLET PONTOKA szakképzésért adott felsőoktatási szakon többletpont adható. Az aktuális Felsőoktatási Tájékoztatóban lehet tájékozódni arról, hogy melyik szakképzésért mennyi többletpontot adható adott szakokon.A szakképzésekért, a nyelvvizsgákért, a sportteljesítményért és tanulmányi versenyekért adhatóak többletpontok a felvételi eljárás során.
A RENDSZERAz oktatási rendszer átalakítása a szakképzést sem kerülte el. Az új OKJ rendszer által kínált szakmák és követelmények INNEN tölthetőek le. Érdemes alaposan átböngészni, mert sok minden megváltozott, de az is elég lehet, ha a szakképzést nyújtó iskolák kínálatát tekintjük át, hiszen az iskolák már alkalmazkodtak az új rendszer követelményeihez.

A felsőoktatási rendszer jelenleg is rendkívül bizonytalan rendszeréhez képest a szakképzés stabilnak mondható annak tekintetében, hogy az első szakma megszerzése továbbra is ingyenes a fentebb már említett korhatár betöltéséig.
A felsőoktatási rendszer az elmúlt és az idei évben hozott folyamatosan változó intézkedések miatt számos bizonytalanságot rejt magában, és feltehetően a jövőben
is számos ponton változni fog.
A diáktüntetések nyomására ugyan a felsőoktatásba állami ösztöndíjjal felvehető tanulók létszámát 55 ezer főben állapították meg, azt viszont még nem tudják az egyetemek
és főiskolák, hogy az állami ösztöndíjas képzésre felvett hallgatóra elég forrás jut-e.


Ebből a szempontból kiváltképp aggasztóak azon értesülések miszerint idén 42 milliárd
forinttal kevesebbet szán az állam a felsőoktatási intézményeire. Eszerint
hiába azonosak a keretszámok
a tavalyi évivel, még nem lehet
tudni, hogyan oldják meg a diákok oktatását a jóval kevesebb pénzből
gazdálkodó intézmények.

Az ELTE a tavalyi 19,4 milliárd helyett idén már csak 14,5 milliárd forintból gazdálkodhat. A pécsi egyetemtől 5,4 milliárdot, a debreceni tudományegyetemtől 4,8 milliárdot vonnak el, míg a Szegedi Tudományegyetemnek a tavalyi 16,6 milliárd után csak 12,4 milliárd jut a központi költségvetésből. A Budapesti Corvinus Egyetemtől 2,3 milliárdot vonnak el a 2012-es évhez képest, a Budapesti Gazdasági Főiskola 1,1 milliárdot, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig 2,4 milliárdot veszít.
ÁLLÁS ÉS EGZISZTENCIAEgy jól megválasztott szakma biztos állást adhat a kezedbe (általában két év alatt lehet elvégezni a szakképzést), amellett, hogy a későbbiekben nem zárja ki a továbbtanulás lehetőségét.

Nagy előny, hogy a szakképesítéssel külföldön is elhelyezkedhetsz, illetve, hogy ha a későbbiekben felsőoktatásban tanulsz tovább, akkor is lesz a kezedben egy papír, amivel vagy a felsőoktatási tanulmányaid mellett, vagy azt követően (ha az ott szerzett képesítéssel nem sikerül elhelyezkedned) dolgozhatsz.

Sokan mondják, hogy manapság több lábon érdemes állni, ez ebben az esetben a szakképzés melletti érvként fogható fel.
Felsőoktatási, így főiskolai vagy egyetemi tanulmányaid utáni (ez alapképzés esetében a legtöbb szakon 3-3,5 év, mesterképzés esetében 4-4,5 év) elhelyezkedésed legfőképpen azon fog múlni, hogy sikerült-e olyan szakot választanod, ahol egyrészt jól tudod kamatoztatni képességeidet, másrészt a munkaerőpiac is nyitott arra a területre, amelyet elvégeztél.

Ha állami ösztöndjías képzésben tanultál, akkor kötelezően csak itthon vállalhatsz munkát a hallgatói szerződés értelmében (kivéve, ha nem akarod visszafizetni a tanulmányaid árát). Ha önköltséges képzésben vettél részt, és ezt nem tudtad kifizetni, akkor a diákhitel visszafizetése az első feladat ami rád vár.